Menekülök, elbújok…,
Félek, s bátor vagyok itt, ahol
az odúm beképzelt
biztonsága engem ízlel…
Talán egy seb vagyok, aki
le van ragasztva, vízhatlan
tapasszal kidekorálva, mint
egy bebútorozott katlan…
Jelen időben nem
várok semmit sem…
El nem kezdem, és
be sem fejezem…
Úgy teszek, mint
egy befőtt, vagy
mint aki várja a vonatot,
aztán köddé válok…
Menekülök, elbújok, mert
talán egy seb vagyok, s
jelen időben úgy teszek, mint
egy befőtt, aztán várok és köddé válok…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése