Egy test hever előttem öntudatlan.
Nem ismerem…
Talán ember, talán nem,
-Vagy csak egy nem
ismert tárgy nekem?!…
A testvérem, és
ellenségem…-
Egyre csak…
Lövedék lelkü istenek
masíroznak a békének…!
Mi van veletek emberek?!
Szar az én istenem,
öntudatlan, nem ismerem…
Talán katona, talán a mindenem…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése