… hanyatt a saját véremben,
fél-holtan az út szélén fekszem egy magam,
itt a haláltól nem is oly messze,
ahol a légzés ingyenes, nehéz fizikai munka…
… hanyatt a saját véremben,
fél-holtan az út szélén fekszem egy magam,
itt a haláltól nem is oly messze,
ahol a légzés ingyenes, nehéz fizikai munka,
és minden érzékelésem az utolsó-előtti lapot olvassa,
élete utolsó oldalán…
… már nem hallom az autót, a fákat, a madarakat…, csak
gyengén lélegzem, s hallom a tüdőmből kiáramló szén-dioxidot,
ahogy vér-habot spriccel a levegőbe, mint
egy mozdulatlan test-szökőkút…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése