Határok

...a határ már mögöttem, és
van egy másik is előttem...

Nem nevezném őket jónak, vagy rossznak.

Az én szemszögemből nézvén,hm... egyiket szomorúnak, és
boldognak...
Elkerülhetetlennek, mégis szükségszerűnek találom.

-"Miért menekül a bolond", ha senki sem üldözi?- gondolatban kérdem

A másikkal úgy vagyok, hogy félelmetes és izgalmas.., de
még nem tudom pontosan...
Majd a jelen pillanatai összeállítják úgy, ahogy van...