Hiányzó lány

Sóvárgó gondolatokat fékez
idilli magányom szürke felhője, s
kínosabbá teszi a pillanatokat,
melyek sorban állnak előtte.

Ki nem sírt könnycseppek bujkálnak
az arra kijelölt helyeken.
Kemény szív bünteti őket, de
az érzés szinte elkerülhetetlen.

A teli, üreset játszik a
szerelem kicsiny fájdalmával.
Kedve szerint a plafonig mászik, s
megküzd rossz álmaival...

...hiányod kikészít minden szavával.

belátó

Minden perc kitép belőlem valamit,
amitől egyre kevesebb leszek.
Pótolni kellene lényem darabjait,
de a részletekben elveszek.

"nem látszok ki magamból"...

Tudattal rendelkező androidként
nőttem ki a világból, s
most hervadó virágként
kúszok elő sötét magányomból.

Rosszkedvem tervként ragyog
sápadt arcom előtt, s
lop egy érzéketlen csókot.
Akkor történt, hogy megölt...

Az idő soha nem hazudik...
Halállal keresztezi a jövőt.

( játszótér)

Hazug szavak folynak fülekbe, s
megitatják elménk központját.
Leszedált, s mérgezett reményeinkben
ápoljuk lelkünk minden zugát.

Lejárt szavatosságú szókincsek
tömörödnek üres hallgatásba,
majd sötét feledésbe merülnek, s
az embernek nem lesz több tudása.

Megtört testek mosolyognak a múlt
sűrű, homályos pillanatain, ami
nem is biztos, hogy úgy volt.
Csak merengünk a gondolat butaságain...

Átlépünk a depresszió határain,
szemeinket keserű könny marja, mert
iszonyú lassan megy végbe a kín, amit
kételkedésünkkel együtt a mazohizmus hajtja.

Játszunk, miközben halálos
betegek vagyunk, aztán meghalunk...

Téveszmés emberi reakció

Megkötözött érzelmek
kiáltoznak a semminek.
A tükör üres tekintettel
szemléli, ami nem kerülhető el.

Az illúziók mindig ugyan azok,
amikor magányos vagyok.
Tudatosan hazudok magamnak, s
elhiszem ezt az agyamnak.

Érthetetlen emberi reakció ez
a bemesélős hallucináció.
A tűnődés fonalából kötöttek.
Megcsináltak és gyötörtek.

...talán én voltam. Magammal...
leláncoltam testem a gondolataimmal...

Magányom terasza

Néma minden nesz.
Mozdulatlan őrület
bűvöl, lassan körülvesz.
Utánozza a levegőmet.

Mély téveszmében csoszogok
papucsban, köntösben...
Szinte elmémen robotolok
magányom völgyeiben.

Képek villámlanak szemüregem
kiaknázott bányáiban, s
végig elhitetik velem, hogy
képzeletem szárnyal a valóságban.

Egyedül nézem maszkom
elgyötört dublőrét, s
kitép mindent a gondolatom...
Fáj ez az üres lét.

Átalakult aurám teraszán
halt meg az ember, ki
oktalan okán, önmaga ellen
a legjobb fegyver.

...néma minden nesz.
Hiányzol és kellesz.

Óceán

Hullámzó tükörben
látszik a kék ég.
Olyan, mint
amilyet képzelnénk.

A látóhatár messze rejtőzik, s
elfáradt nézni a szemem.
Itt nincs út, csak a
végtelen.

A nap ma utoljára nyújtózik.
Előtte a víz tükrébe mártózik, s
tovább halad éltetni.
Elringatva alszik a nyugalom..,

...mint egy idejétmúlt álom.

Elme-hasadék

Árválkodik síró arccal a magány és
keményen belövi magát egy
meztelen gondolattal, s arra
készteti agyát, hogy saját
testét erőszakolja.

A tükörben ikertestvér győzködi magát.
-Belőlem csak egy van!-
S elérte az őrület határát, de
már nem tudja legyőzni magányát.
Könnyeit zsebkendővel letörli és
a tükröt tovább nézi...

Mereng(ő)

Bolond beszéd : Magammal

-Néha nem értem a lényem, ami
a karakterem szellemi világa.
Testem a vára.
Az értelem megtelik tudattal
ezen a helyen és egy
hörpintésre kiiszom.-

-Rögvest szóhoz jutok, de
itt még új vagyok, s
magam előtt hunyászkodom a
padlón, dicsőítő szavakat harsogva.
A szánalom ásta el az önbizalmam.
Ezt meg kell értenem...

Tekintetlen

I.

Elszökött tekintetem keresem, de
nem találom ezen a világon.
Elmém a könyvem, az
én archívumom.

II.

Az idő leragadt pacni a térben, s
kitágított tudatom látóterében
araszol a mozgás fizikája.
Szája tátva..,

III.

...s levegő után kapkodva
markol a levegőbe.
Zárul a csapda ajtaja, de
nem lett bölcsebb tőle.

IV.

A látóhatár távoli menedék.
Korunk illúzióját bujtatja
bőrünk alá, s
elménk mélyét kutatja.

*******************************************
http://www.youtube.com/watch?v=leN39iDVbAE

(a pillanatot tartom kezemben) (Tom)

Ébredések

Itt van a nagy semmi, s
az evolúció utolsó darabjai
közt keressük a határt, de
rég átléptünk rajta.

Csak előre nézünk
bele a vak világba, pedig
minden ott van mögöttünk, s
ez a bölcsesség magva.

Bennünk van, de
gyakrabban kell öntöznünk, s
mire lemegy a nap
talán felébredünk.

Az utca embere

Utcák és emberek
komoran füstölögnek.
Ráncos az arcuk, s
koszos a ruhájuk.

Kopott kabátban
moly szagot terjesztenek, s
vissza fogott sírásban
tömörülnek a gondolat-menetek.

Az utcán emberek
vertek tanyát, s
Magukban füstölögnek,
kergetik az élet álmát

Szem becsukva, tenyérbe
maszk tapadva.
Nem lát, s
hizlalja baját.

Utcák és emberek.
Háborúk, fegyverek, s
remegő kezek az
ég felé merednek

Elfelejtett ima száll...

Nálam találkozunk

˝Láttam néhány mosolyt alig örvendő,
feszült arcomon, melyet látsz és
mégis elfordul az összkép lépten-nyomon,
hisz látóköröm egy ismeretlen kanyon,
ami mások által járhatatlan, s
feltérképezhetetlen világom
rajtam kívül lakhatatlan, s
szellem-vándorként búvárkodom magamban
oxigén és mozgás nélkül öntudatlan, akár
egy pár őszinte mosoly, amit
az arcomon láttam, mikor
a te arcodat kutattam az
úton belső világomban."

Érintések

Egy láthatatlan masszában
szeretkezik a sejtelem az
önbizalomhiánnyal
halálos párosításban.

A tapintatlan tapintás késsel
döfködi a bizalmat.
Messzire szálló kiáltás
felébreszti a riadalmat.

Menekül az érintés,
rohan megértésért, könnye
gyöngyszemként hull és
könyörög életéért.

Poros utcák

Utcákon ballag az orrom, s
mélyeket szippantok.
Fel kell gyorsulnom.

Sugárúttá építem a tudatom
szűk sikátorait, s
magamat is feljavítom.

Követhetetlen utazásom
maximális teljesítményű, s
fénysebességű minden gondolatom.

Törekvő, kisimult arcom
érinti a kábulat melleit, s
megnyalogatom.

Nem jöhettek utánam tudom, de
most tovább kell ballagnom...

(csapda)

Elszállt felettem mindenem, s
mozdulatlanul nézem.
Beleragadtam a térbe.

Megállt a pillanat, s
úgy maradt.
Nincs szükségem levegőre.

Hideg és dermesztő, ahogy
lefagyott az idő, de
nem fázom.

Most így látok, mert
elektronikus vagyok.
Egy túlélő a pillanatban.

Kemény élet

Eldobott agyakat szedeget
a tudatlanság IQ. tesztje.
Egy letűnt segédmunkás sziluettje,
minimálbérért dolgozó álmodozás.

Hanyatt vágódott, csalódott vágyak
sírnak a földön fekve,
kezükbe szórólap szóródott.
Így, aprópénzt keresve.

A beton már melegszik, de
puhább, mint egy matrac,
ebben az életben nem lesz sose és
másikban sem. Ez az utcák kemény élete.

Életem darabkái

Gondolataimat felszúrom tűre,
mint a lepkék gyűjtője, s
nézegetem őket minden nap.
Tegnap is és holnap.

A raktár teli törött emlékekkel,
amiket sosem ragasztok össze.
Elmúltak. Nekem nem kell.
A bölcsesség itt van a zsebemben.

Titkokat rejtegetek, de nem olyan
nagyok, hogy megjegyezzem mindegyiket.
Az asztalnál leporolom életem
történetét, s tovább írom még...

Vírusos vásárlás

Emberek esnek be a boltokba, s
porcelánként törnek össze.
Út a pokolba, s mindenkinek
megy el az esze.

(nem jön vissza)

Arcukon értetlenség ül, együtt
a kifejezéstelenséggel.
Egy harmadik bizonytalanságot szül, s
nem megy semmire a segítséggel.

(kár körül nézni)

Élő-halottak diszkóznak mobil-zenére,
Előtte beestek egy üzletbe és
olcsó bort vettek. Agyukat otthagyták.
Később gyomorból ki, s újra a fejbe.

Veszélyesen buta lények.
Osztozom velük, s vásárolni megyek.

Tej-fehér mámor

Találtam egy virágos rétet.
A kifutópálya szélén
terült el.
Amikor felszálltam nem
hittem el. Repültem!
Pedig lekéstem a gépem.

A mező felülnézetből nem
olyan, mint másfelől.
Szép, szártalan illatszőnyeg.
Cocain-ként húzok belőle
hosszú utcákat, s felszívom.
Hibátlan leszek tőle.

Egyenes gondolatokban úsztam
háton és gyorsban.
Néha toporzékoltam hasztalan
a tilosban, s ártatlan
gondolatokat szórtam ki
a fejemből.

Találtam egy...

Őnagysága

Elsétált mellettem a tudatom
tudatossága.
Átment a parkon vakmerő
biztonsága.
Nevetnem és sírnom kell,
mert az érzés körülölel.

Hess! Hess tollas
gondolatok!
Természetem heves és
meg nem állok.
Hajt a fogaskerék, s
olajozottan működöm.

A sajátom, nem mű-köröm.
Én nem török le.

Már messze vagyok tőle, s
nem megyek utána.
Ilyen a tudatom tudatossága.
Elsétált mellettem Őnagysága...