Elsétált mellettem a tudatom
tudatossága.
Átment a parkon vakmerő
biztonsága.
Nevetnem és sírnom kell,
mert az érzés körülölel.
Hess! Hess tollas
gondolatok!
Természetem heves és
meg nem állok.
Hajt a fogaskerék, s
olajozottan működöm.
A sajátom, nem mű-köröm.
Én nem török le.
Már messze vagyok tőle, s
nem megyek utána.
Ilyen a tudatom tudatossága.
Elsétált mellettem Őnagysága...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése