...a határ már mögöttem, és
van egy másik is előttem...
Nem nevezném őket jónak, vagy rossznak.
Az én szemszögemből nézvén,hm... egyiket szomorúnak, és
boldognak...
Elkerülhetetlennek, mégis szükségszerűnek találom.
-"Miért menekül a bolond", ha senki sem üldözi?- gondolatban kérdem
A másikkal úgy vagyok, hogy félelmetes és izgalmas.., de
még nem tudom pontosan...
Majd a jelen pillanatai összeállítják úgy, ahogy van...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése