Szűk utcákon sétálok (menekülök)
ide-oda kapkodva fejem.
"Embereket" látok, löködök.
Még nem üres a tekintetem.
Zombik világába csöppentem.
-Ments meg engem!
Vigyél innen!-
Hegyes fogaival tép a társadalom
ízekre. Menekülnöm kellene.
Lassan kifordulok testemből, s
iszom saját véremből.
Beteg lettem.
-Ments meg engem!
Vigyél innen!-
Nem állok jót magamért!
Senkiért! Halljátok!?
Ordítok.
A változást így nem ismerem!
-Ments meg engem!
Vigyél innen!-
Tűnj el ködömben paranoid képzetem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Megmentenek téged a verseid, és te is megmentesz velük minket.
Köszi! Egy Staind szám ihlette!
Dalszövegnek indult, de nem is tudom.....
Annyira nem az, mint szeretném..
Megjegyzés küldése