Lábnyomok a homokban.
Tolvaj karaván a távolban
menetel életszerűen.
Ezt már láttam. Egy délibábban.
Hasadt a hajnal.
Hallottam.
Követem az akaratot, s
a vele járó kábulatot.
Nincs vizem.
Meghalhatok. S míg
árnyék vagyok, hűsölök.
Messzi távlatok kínálnak
hallucigén termékkel.
Hasis füstöt szívok.
Gondolat-karavánok soraiban
lebeg simára az agyam.
Nem fog.
Kifogyott.
Rablók közt foglyok, csatlósok.
Lábnyomom a homokban
hagy nyomot.
Nem emlékezetben.
A távolban délibáb ragyog.
Sietnem kell, de nem tudok.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése