Más lenni. Változatlanul.

Sosem változik semmi, s
mégis minden más...

A napfelkelte oly távoli, s
az esélytelenség annyira közeli,
hogy arcomon dermedten ülnek a kétségek...

Fel kellene ébredni,
megpróbálni ébernek maradni...

S le kell győznöm magamat,
új szemszögből nézni világomat, hogy
elviseljem embertársaimat...

Nehéz megváltozni,
ha kevés az akarat...

S könnyű megtörni, ha
az élet nem mutat utat és
csak rágom a számat...

Sosem változik semmi, s
mégis minden más...