Ne nézz így rám nagyon kérlek!
Még megijedek, és elrohanok
anyám szoknyájához, hogy
könnyeim felitassam…
Érted?!
Ne üss meg engem kérlek!
Legóból építettek, széthullanék…, s
ne utálj, mert
én szeretlek Téged…
Érted?!
Nézz…!
Nézz úgy rám kérlek…
Tudod!? Úgy…
Úgy, mint a szerelmesek…
Mert én nagyon szeretlek Téged…
Érted?!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése