Egy magaslaton várom
a villámom, hogy
belém vágjon, mint
egy felismerés...
Kezemben faág, s
állok reménykedve, hogy
testem így jobban égne, s
én lennék a karácsonyfa fénye...
Az égiek haragszanak rám,
mert nem békélek a világgal...
Aztán elnémul szám,
kezemben egy faággal...
S égek majd a pokol tüzében,
melyet Isten gyújt nekem...
Többé ne keressetek engem,mert
itt fent hamuvá lettem..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése