Régen nem tudtam, hogy
hívják anyám.
Most sem emlékszem tisztán.
Nem is volt talán.
Üres részek színeződnek
hasztalan emlékeim bölcsődéjében, s
piszkítanak maguk alá.
Családom a tudat-hasadt énjeim
furcsa gyülekezete fejemben.
"Apa, anya és a kígyó."
A többi csak rejtelem.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése