Cserepes ajkak,
szétrágott szájüreg.
Egyszerű alak.
Kézben borosüveg.
Csapda.
Sötét, szorongó
érzések gúsba-kötve
szabadulnának, mint
egy művész.
A test roncstelepe.
Tükör tiszta egó, ami
belerágta magát az életbe.
Hánynom kell tőle.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
Az utolsó sor nagyon igaz. Én is ezt érzem. (Nem a verstől, hanem attól a jelenségtől, amit leírsz.)
Akkor egyet értünk!
Megjegyzés küldése