Megevett szavakat emészt
a szerelem utolsó cseppje.
Keserű ízétől fintorog a
boldogtalanság perce és
kígyót eszik reggelire, ami
marja minden nap, s
lelke kiszárad...
Mosoly játszik gyenge,
meggyötört ráncokkal
rúzsos ajkak szélén, míg
le nem ugrik a bátrakkal, s
túléli a végén, ami egy új
kezdete a kisírt szemeknek, s
új munka a zsebkendőknek..
Torokban gombóc, szívben
elfojtott vágyak várják
kiérdemelt keretben, hogy
kitegyék és lássák,
nem történik minden hiába, de
ezek a dolgok ilyenek.
Csináljátok. Menjetek...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése