Elmúlt, eltűnt
képek a fejemben, mint
céltalan vándorok
vesznek el bennem, mert
magamról nincsen
térképem nekem…
Halvány emlékként
néha egyet látni valahol...
Valahol, ahol igazából
nem látja senki, mert
az idő elkoptatta valahogy…
Lábnyomok a gondolatokban,
mélyen bennem, mintha
belém karcolták volna
a vándorok lábnyomát…
Kép nélküli keretek
az elméhez vezető
út szélén halomban,
mint egy múzeumi
raktárban.
Nem tiszta ez a hely sem…
Elmúlt, halvány emlékek és
lábnyomok a gondolatokban mélyen,
kép nélkül kerettel,
egy nem tiszta helyen…
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése