Beszorultam a fámba, amit
magam ültettem...
Kérge egy fal, látszik
az arcomban...
Gyökereim bilincsként
tartanak fogva...
Kulcsot kell faragnom, hogy
kiszabaduljak, s utána
mindenen változtatnom...
Az én fámban megvalósítom.
Árnyékomat elhagyom, és
magvaimat elszórom...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése