Markolom a levegőt...
Nem is tudom mit
képzelek, de talán
elérem azt a felhőt...
Akaratom nem ellenkezik,
megy minden szépen...
Az ismeretlen keletkezik.
Tenyerembe tapad mosolyom..,
el nem eresztem, mert
nekem most csak ez van...
A döntés kérdése az, hogy
mihez kezdek vele!?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése