Tudásom összegyűröm.
Elásom hátul.
Megmaradt örömöm
pultot támaszt részegen.
Poharam politizál.
A tévé reklámoz.
Csórókám alkoholizál, a
krumplitól izzad a lábam.
Nagy levegő, sóhaj...
Kortyolás, böfögés...
Nincs több óhaj, csak
csörömpölés.
Ájulás és amnézia...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése