Nincs már semmi.., csak
az a valami, ami még lesz.
Szavakat dugdosok szájakba, s
köpetként látom őket újra...
Az értelem belénk szorult..,
elszürkült remetét készítettünk
gyorsan belőle.
Erre varrunk gombot és
bomlott elmét...
Valami mégis van, de
már nem az igazi.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése