A sötétben tapogatózom, de
nem találok semmit sem...
A magány nem hagy
normálisnak maradnom...
Ki kell törnöm ebből, de
előtte kopogtatok az ajtómon.
Üres raktár fogad.
Itt nincs mit látni...
Tele kéne pakolni.., de
egy darabig még így marad.
Egyedül vagyok, s
tovább kutatok...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése