A hold udvarában
játszadozik a tekintetem...
Szűk a bőröm testemnek, s
gondolataim folyósóján
fogócskázom a halállal,
aztán érzéseim sztrádáján
tövig nyomom a gázt...
Tele van a hold.
Itt a retinámon tündököl,
mint arcomon a bor...
Mint én, aki asztalnál ül...
Eljátszadozik a tekintetem a
hold hatalmas udvarában, mint
egykoron játszótéren és
idebent magamban,
ahol érzem.....
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése